Magyar English Híreink (RSS 2.0)

Üdvözöljük a

Az OECD jelentés német előrejelzése | MKIK

honlapján!

-

Tagozataink

Az OECD jelentés német előrejelzése

Szerző: Béres László | 2018. május 10.

Magyarország Nagykövetsége, Berlin

 

A digitalizáció és az automatizáció terjedésének munkaerőpiaci hatását elemezte az OECD friss tanulmánya. Eredményeik szerint a német és kelet-európai országok az átlagnál jobban ki vannak téve a veszélynek, hogy munkahelyek szűnnek meg, alakulnak át. Akár minden ötödik állás érintett lehet.

A digitalizáció elterjedése miatt a következő években több munkahely is átalakulás, akár megszűnés előtt állhat. Minden tizedik munka (állás) kiváltható lesz robotokkal vagy számítógépes programokkal. Ugyanakkor új szerepek és tevékenységek is megjelennek, amelyek ma még nem is léteznek.

Németország, az iparosodás magas foka miatt különösen érintett, leginkább a fiatal, flexibilis munkavállalók esetén. Miközben a vállalatok azt várják, a technológia segít a feladatok gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb elintézésében, a munkavállalók az állásaik miatt aggódnak.

Az OECD által végzett friss kutatásban megvizsgálták, valójában mennyire van ez így. Az eredmény szerint a német dolgozók különösen veszélyeztettek: az átlagos tíz helyett, akár minden ötödik munkavállaló érintett lehet, miután munkájuk 15-20 éven belül kiváltható lesz. További 36%-nak kell felkészüljön arra, hogy a munkakörülményei és munkavégzése drasztikusan átalakulnak.

Az OECD szerint átlagban az állások 14%-a viszonylag könnyen kiváltható lesz. A 32 vizsgált országból további öt olyan van, ahol a digitalizáció és az automatizálás növekedése átlag feletti hatású lehet (Japán, Görögország, Törökország, Litvánia és Szlovákia), de ez igaz a többi kelet-európai országra is.

 

 

Amennyiben a gépi munkavégzés az ipari termelésben már elterjedt, a dolgozók 70%-a lesz érintett a további terjedésben. Az egyes országok között az eltérés azonban elég nagy. Az ipari struktúra lényeges szerepet játszik, hiszen ahol eleve nagy az automatizáltság foka, ott a további terjedés valószínűbb. A másik fontos szempont, hogy a ténylegesen végzett tevékenység ugyanolyan állás esetén is erősen változó az egyes országokban. A vizsgálatban 5000 munkás mindennapi tevékenységét vizsgálták. A német viszonylatban azt találták, hogy az ugyanabban az állásban dolgozók esetén sokkal kevesebb szociális intelligencia elvárt, mint más országokban. Az ilyen képességek azonban nehezen pótolhatók robotokkal (emberi kommunikáció, tanácsadás, tárgyalások). A másik végletet Norvégia képezi, ahol ezek komoly szerephez jutnak. 

 

A kutatás szerint először az egyszerű, mechanikus munkákat fogják leváltani, mint pl. a konyhai munka, takarítás, kisegítő munkák az építőiparban és a logisztikában. Az életkort tekintve a mai tinédzsereket érinti a változás leginkább. Egyrészt sok állás, amire szükség lesz, manapság még nem létezik, és képezni sem lehet így őket. Másodszor, épp a kezdő munkák érintettek, míg a nagy tapasztalatot igénylő tevékenységet az idősebb kollégák végzik. A diákok a tanulmányaik mellett végzett diákmunkák során is olyan tevékenységet végeznek, amelyek gépesíthetők (újságkihordás, árufeltöltés), ugyanakkor eközben tudnák elsajátítani azokat az alapkompetenciákat, amelyekre később szükségük lesz (kapcsolatteremtés, munkaidő betartása stb.).

 

A számok attól is függnek, valójában mennyire fogják a cégek az újításokat alkalmazni. Az amerikai kutatási eredményeket a német piacra vetítve úgy találták, hogy hosszútávon 18 millió német állás, a munkahelyek több mint fele veszélyeztetett. Más kutatók ezeket az előrejelzéseket túlzónak tartják. A mannheimi Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung (ZEW) megkérdezése alapján a digitalizáció az elmúlt öt évben több munkahelyet létesített, mint ahányat megszüntetett. Ez azonban akkor tartható fenn, ha az oktatás és felnőttképzések lépést tartanak a fejlődéssel.

 

Készítette: dr. Wersényi György